... kicsit kedvünket szegték az uruk tegnap, ez nem vitás. Nem értek olyan szinten a labdarúgáshoz, hogy pár másik csapatbloghoz hasonló elemezgetésbe menjek bele, de azért illik írni valamit a tegnap történtekről, most hogy kicsit már leülepedhettek a dolgok. Ahogy ígérték, nem lett szalonremi, ezen és a továbbjutáson kívül több pozitívumot nehéz megemlíteni. Vagy mégsem? (Kassait ne hozzuk fel, mexikói fejjel gondolkodunk...)

A meccset a szokott lendülettel kezdte az El Tri, érthetetlen módon viszont az első félidő közepe táján visszakapcsolt, aminek egyenes következményeként jött a védelem bizonytalankodásainak láttán előre megjósolható uruguayi gól. Borzasztóan kár mondjuk azért a Guardado kapufáért, mely ha bemegy, simán a vb gólja, talán máshogy alakul abban az esetben az egész... A vereség persze nem ezen múlt, nem szabad vitatni, gyengén játszott a csapat. Különösen feltűnő volt a rengeteg pontatlanság, a rossz átadások meg is ölték támadójátékunkat, ez meg uru kontrákkal, szenvedéssel és végül vereséggel járt. Tovább tényleg nem ragoznám, aki nézte a meccset tudja miről beszélek, aki meg nem, az sirassa csak dél-afrikaiakat vagy a franciákat.

Este biztossá vált, hogy a La Celeste után az Albicelestével meccselünk, érdemesebb inkább azzal foglalkozni, a tanulságot Aguirre-ék biztos levonják (én halkan annyit jegyeznék meg, hogy minden tiszteletem Blanco-é, de kezdetni már nem lenne szabad, Hernandezben több a potenciál, Franco meg hiába küzd, ez annyit ér, amennyit Torghelle a magyar válogatottnak...), amennyiben a franciák elleni produkcióból és az argentin védelemből indulunk ki, van keresnivalónk. Négy éve óriásit játszottunk szintén a nyolcaddöntőben, reméljük Közép-Amerikában eleget imádkoznak majd azért, hogy ezúttal a mienk kerüljenek ki győztesen, akkor hadilábon álltunk a szerencsével. Az sem jelentene gondot azért, ha Dos Santos néha jobb lábbal is hozzáérne a labdához, ballal Messi-szint, szörnyű "egylábassága" azonban rettentően feltűnő, már-már idegesítő volt.

Lelkes amatőrként egyelőre több mondanivalóm nincs, nálunk meg amúgy is inkább a csendben való edzésben, mint a belső ügyek kiteregetésében vagy a sajtósokkal való ordibálásban hisznek... ¡¡Si se puede!